A vállalkozás adatai

Név: Gyovai Anikó

Székhely: 1123 Budapest, Alkotás utca 37.

Nyilvántartásba vevő hatóság: Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Adószám: 91748218-1-43

Ügyfélfogadás

Telefonszám: +36304567089

Mikor hívható:

– Hétfő: 09:00 – 18:00

– Kedd: 09:00 – 18:00

– Szerda: 09:00 – 18:00

– Csütörtök: 09:00 – 18:00

– Péntek: 09:00 – 18:00

Postacím: 1123 Budapest, Alkotás utca 37.

E-mail cím: gyovaianiko5@gmail.com

Személyes ügyfélfogadás: nincs

Egyéb csatornán: (Messenger chat)

Tárhelyszolgáltató

Szolgáltató neve: Sybell Informatika Kft.

Szolgáltató címe: 1138 Budapest, Tomori utca 34. 2. emelet

Telefon: +36 1 707 67 27

E-mail: hello@sybell.hu

Web:  www.sybell.hu

1. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK
2. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről (továbbiakban: Fgy.tv.)
3. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal

összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről (továbbiakban: Eker.tv.)

2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról (Fttv.)
2009. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban: Ptk.)
2010. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról (továbbiakban: Szjt.)
2011. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról (a továbbiakban: Pp.)

45/2014 (II.26) Kormányrendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól

(továbbiakban: 45/2014-es Korm. rend.)

Az Európai Parlament és Tanács 524/2013/EU rendelete a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint

a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (továbbiakban: EU rend.)

III. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Adásvételi szerződés: Az adásvételi szerződés alapján az Eladó a dolog tulajdonjogának átruházására, a Vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. A Fgy.tv. fogalommeghatározása szerint – az Fgy.tv. rendelkezései vonatkozásában – a Ptk. szerinti adásvételi szerződés fogalommeghatározásán túl adásvételi szerződésnek tekintendő minden olyan szerződés is, amelynek áruk és szolgáltatások egyaránt tárgyát képezik.

Áru: a termék, az ingatlan és a vagyoni értékű jog, valamint a szolgáltatás.

Felek: Szolgáltató és Megrendelő együttesen.

Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.

A békéltető testületi eljárásban fogyasztó – a fentieken túlmenően – az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.

Fogyasztói szerződés: olyan szerződés, melynek egyik alanya fogyasztónak minősül.

Honlap: olyan eszköz, amely távollévők közötti kommunikációt, a távollévők közötti szerződés megkötését lehetővé teszi.

Megrendelő: Olyan személy, aki a díj megfizetésére és a szolgáltatás igénybe vételére köteles.

Online szolgáltatási szerződés: olyan szolgáltatási szerződés, amelynek értelmében a vállalkozás vagy annak közvetítője egy honlapon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül kínál igénybevételre valamilyen szolgáltatást, és a fogyasztó az adott honlapon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül rendeli meg az árut vagy ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK szerinti szolgáltatást.

Szerződés: Szolgáltató és Megrendelő között jelen Honlap és elektronikus levelezés igénybevételével létrejövő adásvételi vagy megbízási szerződés.

Szolgáltatás: termék, ingatlan vagy vagyoni értékű jog értékesítésén kívül minden olyan – ellenszolgáltatás fejében végzett – tevékenység, amely a megrendelő, illetve megbízó igényének kielégítésére valamely eredmény létrehozását, teljesítmény nyújtását vagy más magatartás tanúsítását foglalja magában.

Szolgáltatási szerződés: az adásvételi szerződéstől eltérő bármely olyan szerződés, amelynek értelmében a vállalkozás a fogyasztó részére szolgáltatást nyújt vagy szolgáltatás nyújtását vállalja, a fogyasztó pedig megfizeti vagy vállalja, hogy megfizeti a szolgáltatás díját.

Szolgáltató: szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás.

Távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz: olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – szerződés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, a telefax és az internetes hozzáférést biztosító eszköz.

Távollévők között kötött szerződés: olyan fogyasztói szerződés, amelyet a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak.

Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.

1. ÁSZF HATÁLYA, ELFOGADÁSA

A Felek között létrejövő szerződés tartalmát – a vonatkozó kötelező érvényű jogszabályok rendelkezései mellett – a jelen ÁSZF, valamint a felületen található, ott közzétett egyéb tájékoztatások határozzák meg. Az ÁSZF tartalmazza a Feleket megillető jogokat és kötelezettségeket, a szerződés létrejöttének feltételeit, a teljesítési határidőket, a megrendelési, fizetési feltételeket, a felelősségi szabályokat, valamint az elállási jog gyakorlásának feltételeit.

A Megrendelő a megrendelése véglegesítése előtt köteles megismerni a jelen ÁSZF rendelkezéseit.

A honlapon vagy más elektronikus eszközön keresztül történő megrendeléssel Megrendelő elfogadja a jelen ÁSZF rendelkezéseit, egyidejűleg tudomásul veszi, hogy megrendelése fizetési kötelezettséggel jár.

Az ÁSZF maradéktalanul a Megrendelő és a Szolgáltató között létrejövő szerződés részét képezi.

1. A SZERZŐDÉS NYELVEÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

Az ÁSZF hatálya alá tartozó szerződések nyelve a(z) magyar nyelv.

1. A SZERZŐDÉS IKTATÁSA

Az ÁSZF hatálya alá tartozó szerződések nem kerülnek iktatásra.

Az ÁSZF hatálya alá tartozó szerződések utólag nem válnak hozzáférhetővé.

VII. A SZERZŐDÉS ALAKISÁGA

A szerződés nem minősül írásban megkötött szerződésnek.

VIII. MAGATARTÁSI KÓDEX

A Vállalkozás magatartási kódexnek nem veti magát alá.

1. DÍJAK

A díjak forintban értendők.

A feltüntetett díjak a Megrendelő által fogyasztói forgalomban fizetendő díjak.

A díjváltoztatás jogát Szolgáltató fenntartja.

1. PANASZÜGYINTÉZÉS ÉS JOGÉRVÉNYESÍTÉSI LEHETŐSÉGEK

A Fogyasztó az árukkal vagy a Vállalkozás tevékenységével kapcsolatos kifogásait az alábbi elérhetőségeken

terjesztheti elő:

Postacím: 1123 Budapest, Alkotás utca 37.

Telefonszám: +36304567089

E-mail cím: gyovaianiko5@gmail.com

A Fogyasztó szóban vagy írásban közölheti a Vállalkozással kapcsolatos panaszát, amely a Vállalkozásnak, illetve a Vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozik.

A szóbeli panaszt a Vállalkozás köteles azonnal megvizsgálni, és szükség szerint orvosolni.

Ha a Fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a Vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak másolati példányát – személyesen közölt szóbeli panasz esetén – helyben a fogyasztónak átadni.

Telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a jegyzőkönyvet a Fogyasztónak legkésőbb 30 napon belül – az írásbeli panaszra adott válaszra vonatkozó előírásoknak megfelelően – az érdemi válasszal egyidejűleg meg kell küldeni.

A telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panaszt a Vállalkozás köteles egyedi azonosítószámmal ellátni.

Szóbeli panasz esetén egyebekben a Vállalkozás az írásbeli panaszra vonatkozóan köteles eljárni.

Az írásbeli panaszt a Vállalkozás – ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik – a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban, érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. Ennél rövidebb határidőt jogszabály, hosszabb határidőt törvény állapíthat meg.

A panaszt elutasító álláspontját a Vállalkozás indokolni köteles.

A panaszról felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

• a Fogyasztó neve, lakcíme,
• a panasz előterjesztésének helye, ideje, módja,
• a Fogyasztó panaszának részletes leírása, a fogyasztó által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb
• bizonyítékok jegyzéke,
• a Vállalkozás nyilatkozata a Fogyasztó panaszával kapcsolatos álláspontjáról, amennyiben a panasz
• azonnali kivizsgálása lehetséges,
• a jegyzőkönyvet felvevő személy és – telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás
• felhasználásával közölt szóbeli panasz kivételével – a Fogyasztó aláírása,
• a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje,
• telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a
• panasz egyedi azonosítószáma.

A Vállalkozás a panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát három évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni.

A panasz elutasítása esetén a Vállalkozás köteles a Fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell továbbá az illetékes hatóság, illetve a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a Vállalkozás a fogyasztói jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a békéltető testületi eljárást.

Amennyiben a Vállalkozás és a Fogyasztó között esetlegesen fennálló fogyasztói jogvita a tárgyalások során nem rendeződik, az alábbi jogérvényesítési lehetőségek állnak nyitva a fogyasztó számára:

Fogyasztóvédelmi hatósági eljárás

Amennyiben a Fogyasztó fogyasztói jogainak megsértését észleli, jogosult panasszal fordulni a lakóhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatósághoz.

A Vállalkozás felhívja a Fogyasztó figyelmét arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság hatásköre nem terjed ki a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének vizsgálatára.

A fogyasztóvédelmi hatóság hatásköre ugyanakkor kiterjed az alábbiakra:

Ellenőrzi az Fgytv.-ben a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással, a gyermek- és fiatalkorúak védelmével, a fogyasztói csoporttal, a panaszkezeléssel, ügyfélszolgálattal, fogyasztóvédelmi referens foglalkoztatásával, valamint a vállalkozás válaszirat küldésére vonatkozó – békéltető testületi eljárásban fennálló – kötelezettségével összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.

Ellenőrzi a külön jogszabályban fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartását, és – ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik – eljár azok megsértése esetén.

Ha külön törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a fogyasztóvédelmi hatóság jogosult ellenőrzi:

• az áru fogyasztók számára való értékesítésére,
• a fogyasztóknak forgalmazott termék minőségére, összetételére, csomagolására,
• a fogyasztóknak értékesítésre szánt, illetve értékesített áru mérésére, hatósági árára vagy egyébként
• kötelezően megállapított árára,
• a fogyasztói panaszok intézésére,
• a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézésére,
• a termék forgalmazása vagy szolgáltatás nyújtása során az egyenlő bánásmód követelményére, továbbá
• a fogyasztók tájékoztatására
• vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.

Ellenőrzi a fogyasztói szerződés megkötésénél alkalmazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános szerződési feltételeket abban a tekintetben, hogy azok nem tartalmaznak-e a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütközően a szerződéses jogokat és kötelezettségeket egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára megállapító feltételt.

A fogyasztóvédelmi hatósági feladatokat a Fogyasztó lakóhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi főosztályai látják el, amelyek elérhetőségei az alábbi linken ismerhetők meg:

http://kormanyhivatal.hu

Bírósági eljárás

Ügyfél – ideértve a Fogyasztót és a Fogyasztónak nem minősülő Ügyfelet is – jogosult a jogvitából származó követelésének bíróság előtti érvényesítésére polgári eljárás keretében a Ptk. rendelkezései szerint, a Pp. által meghatározott eljárási rend alapján.

Békéltető testületi eljárás

A békéltető testületi eljárás előfeltétele, hogy a Fogyasztó megkísérelje a Vállalkozással közvetlenül rendezni a vitás ügyet.

Amennyiben a Vállalkozás a Fogyasztó panaszát elutasítja, úgy a Fogyasztó jogosult a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testülethez is fordulni.

Az eljárásra – a Fogyasztó erre irányuló kérelme alapján – az illetékes testület helyett a Fogyasztó kérelmében megjelölt békéltető testület az illetékes.

A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése.

A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a Felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a Fogyasztó vagy a Vállalkozás kérésére tanácsot ad a Fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.

A békéltető testület eljárása a Fogyasztó kérelmére indul. A Vállalkozás felhívja a figyelmet arra, hogy Fogyasztó a békéltető testületi eljárásban nem csupán természetes személy lehet (lásd: fogalom meghatározások)

A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani: az írásbeliség követelményének levél, távirat, távgépíró vagy telefax útján, továbbá bármely egyéb olyan eszközzel is eleget lehet tenni, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását, és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.

A kérelemnek tartalmaznia kell

• a Fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
• a fogyasztói jogvitával érintett Vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,
• ha a Fogyasztó az illetékességet az illetékes békéltető testület helyett kérelmezett testület megjelölését,
• a Fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
• a Fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy a fogyasztó az érintett Vállalkozással közvetlenül megkísérelte a vitás
• ügy rendezését
• a Fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte,
• közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem
• előterjesztésére nem került sor,
• a testület döntésére irányuló indítványt,
• a Fogyasztó aláírását.
• A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a Fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a Vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a Fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az előírt egyeztetés megkísérléséről.

Ha a Fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást.

A Vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli.

Ennek keretében fennáll a Vállalkozásnak a békéltető testület felhívására történő válaszirat megküldési kötelezettsége, továbbá kötelezettségként kerül rögzítésre a békéltető testület előtti megjelenési kötelezettség.

Amennyiben a Vállalkozás székhelye, telephelye vagy fióktelepe nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a Vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.

A fenti együttműködési kötelezettség megszegése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezik hatáskörrel.

A békéltető testület az iratokat a Fogyasztónak postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó

rendelkezések szerint kézbesíti. A Fogyasztót megilleti az elektronikus kapcsolattartás választásának joga.

A Békéltető Testületekről bővebb információ itt érhető el: http://www.bekeltetes.hu

A területileg illetékes Békéltető Testületekről bővebb információ az alábbi linken érhető el:

http://www.bekeltetes.hu/index.php?id=testuletek

1. A MEGRENDELÉS FOLYAMATA

Megrendelő a(z) alatt található űrlapon keresztül léphet kapcsolatba az Eladóval.

A szolgáltatás kiválasztását követően a vállalkozás 48 órán belül e-mailt küld a Megrendelőnek, amelyhez – pdf formátumban – csatolja jelen ÁSZF-et, az adatvédelmi tájékoztatót, és felhívja a figyelmet arra, hogy megrendelés fizetési kötelezettséget von maga után.

Ezen e-mailben Szolgáltató tájékoztatást nyújt a szolgáltatás igénybevételének feltételeiről, a díjfizetés módjáról.

Amennyiben a számlázáshoz szükséges adatok nem, vagy nem teljeskörűen ismertek, annak bekéréséről is gondoskodik.

A szolgáltatás igénybevételének előfeltétele jelen ÁSZF és az adatkezelési tájékoztató Megrendelő általi kifejezett elfogadása.

Magánszemély Vevőnek az alábbi adatokat kell megadnia: Számlázási név, Számlázási cím, E-mail cím

Vevő jelezheti, ha vállalkozásként kíván vásárolni. Ebben az esetben közölnie kell az adószámát is.

Vevő az alábbi fizetési módok közül választhat: Készpénzzel a helyszínen, Bankkártyával a helyszínen

Rendelés feldolgozása, a szerződés létrejötte

Megrendelőnek bármilyen időpontban lehetősége van arra, hogy felvegye a kapcsolatot a Szolgáltatóval.

Szolgáltató legkésőbb a Megrendelő megkeresését követő 48 órán belül e-mail útján felveszi a kapcsolatot a

Megrendelővel. Ennek elmaradása esetén megszűnik az ajánlati kötöttség.

A szerződés az ajánlat elfogadásával jön létre.

XII. A TELJESÍTÉSI HATÁRIDŐ

A teljesítés határideje – az áru jellegére tekintettel – a Felek közötti egyeztetés alapján kerül meghatározásra.

XIII. JOGFENNTARTÁS, TULAJDONOSI KIKÖTÉS

Előfordulhat, hogy a felületen szereplő szolgáltatások nyújtása időközben megszűnik. Erre tekintettel a Vállalkozás fenntartja a jogot a már visszaigazolt megrendelések visszautasítására részben, vagy teljes egészben. Részben történő teljesítés kizárólag a Megrendelővel való egyeztetést követően kerülhet sor. A szolgáltatás díjának előre történő kiegyenlítése esetén visszautalásra kerül az összeg Nincs webshopom szolgáltatást nyújtok munkanapon belül.

XIV. FOGYASZTÓI TÁJÉKOZTATÓ AZ ELÁLLÁSI JOGRÓL

Fogyasztónak – a Ptk. szerint – csak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy minősül, így jogi személyek nem élhetnek az indokolás nélküli elállási joggal.

A Fogyasztót a 45/2014-es Korm. rendelet alapján megilleti az indoklás nélküli elállás joga. A Fogyasztó az elállási jogát

1. b) szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződés megkötésének napjától számított 14 napon belül gyakorolhatja.

A jelen pontban foglaltak nem érintik a Fogyasztó azon jogát, hogy az e pontban meghatározott elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolja. Ha a szerződés megkötésére a Fogyasztó tett ajánlatot, a Fogyasztót a szerződés megkötése előtt megilleti az ajánlat visszavonásának joga, ami a szerződés megkötésére kiterjedő ajánlati kötöttséget megszünteti.

Ha a szolgáltatás nyújtásra irányuló szerződés esetén a teljesítést megkezdését követően gyakorolja a Fogyasztó e jogát, úgy az elszámolás során köteles megtéríteni a Szolgáltató ésszerű költségeit.

Elállási nyilatkozat, a Fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jog gyakorlása

A Fogyasztó a 45/2014-es Korm. rendeletben biztosított jogát az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján gyakorolhatja.

Írásban történő elállás esetén elegendő az elállási nyilatkozatot elküldeni 14 napon belül.

A Fogyasztó elállási nyilatkozatának érvényessége

Az elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a Fogyasztó nyilatkozatát határidőn belül elküldi. A határidő 14 nap.

A Fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az elállás jogát e rendelkezéssel összhangban gyakorolta.

A Szolgáltató a Fogyasztó elállási nyilatkozatát annak megérkezését követően köteles elektronikus adathordozón visszaigazolni.

A Szolgáltató kötelezettségei a Fogyasztó elállása esetén

A Szolgáltató visszatérítési kötelezettsége

Ha a Fogyasztó a 45/2014-es Korm. rendeletnek megfelelően eláll a szerződéstől, a Szolgáltató legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül visszatéríti a Fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket.

A Szolgáltató visszatérítési kötelezettségének módja

A 45/2014-es Korm. rendeletnek megfelelő elállás esetén a Szolgáltató a Fogyasztónak visszajáró összeget a Fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza.

A Fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján a Szolgáltató a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a Fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti.

A Fogyasztó által hibásan és/vagy pontatlanul megadott bankszámlaszám vagy postai cím következtében történő késedelem miatt a Szolgáltatót felelősség nem terheli.

A Fogyasztó kötelezettségei elállás esetén

Az elállási jog az alábbi esetekben nem gyakorolható

• A Szolgáltató kifejezetten felhívja a Fogyasztó figyelmét, hogy nem gyakorolhatja elállási jogát az alábbi esetekben:
• a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szolgáltatás egészének teljesítését követően, ha a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg, és a fogyasztó tudomásul vette, hogy a szolgáltatás egészének teljesítését követően felmondási jogát elveszíti;
• olyan termék vagy szolgáltatás tekintetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac vállalkozás által nem befolyásolható, az elállási jog gyakorlására meghatározott határidő alatt is lehetséges ingadozásától függ;
• olyan nem előre gyártott termék esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésre állítottak elő, vagy olyan termék esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére
• szabtak;
• romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termék tekintetében;
• olyan zárt csomagolású termék tekintetében, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza;
• olyan termék tekintetében, amely jellegénél fogva az átadást követően elválaszthatatlanul vegyül más termékkel;

Szolgáltató felhívja a figyelmet arra, hogy a fentiek alapján a szolgáltatás egészének teljesítését követően a Fogyasztó elállási jogával nem élhet akkor sem, ha a szolgáltatás megrendelése és a szolgáltatás igénybevétele között kevesebb, mint 14 nap telt el.

1. FOGYASZTÓI TÁJÉKOZTATÓ – KELLÉKSZAVATOSSÁG

Hibás teljesítés

A Szolgáltató – mint kötelezett – hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

Mentesülés a hibás teljesítés alól

Nem teljesít hibásan a Szolgáltató, ha a jogosult – vagyis a Megrendelő – a hibát a szerződéskötéskor ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

Hibás teljesítés miatti vélelem

Fogyasztó és Vállalkozás – Szolgáltató – közötti szerződés esetén ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a Fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha ez a vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

Kellékszavatosság

Olyan szerződés alapján, amelyben a Felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett – vagyis a Szolgáltató – a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.

Kellékszavatossági igények

A Jogosult – választása szerint – az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet:

1. Kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne. A kijavítást vagy kicserélést megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.
2. Az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát – ide nem értve a következő bekezdésben részletezett eseteket – a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíthatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel, megfelelő határidőn belül, a Jogosult érdekeit kímélve – nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléséhez fűződő érdeke megszűnt.

Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

A Megrendelő a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át, amelynek költségét köteles a kötelezettnek

megfizetni. Jogosult nem köteles az áttérés költségét a kötelezettnek megfizetni, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.

A hiba közlése

A Megrendelő a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni.

Fogyasztó és Szolgáltató közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.

A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.

A kellékszavatossági igény elévülése

A Jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el.

Fogyasztó és Szolgáltató közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el.

Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a Jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.

A kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részre a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.

Költségviselés

A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a Kötelezettet terhelik.

XVI. ÉRVÉNYESSÉG

Jelen ÁSZF 2026. január 1-é n lép hatályba, és visszavonásig érvényes. Szolgáltató fenntartja a jogot arra, hogy az ÁSZF egyes rendelkezéseit módosítsa. Szolgáltató az esetleges módosításokról Megrendelők számára tájékoztatást nyújt.